Szemét ügyek

A szelektív szemétgyűjtés jó dolog. Otthon még nem annyira elterjedt, mert szerintem mindenki arra vár, hogy majd a szomszéd elkezdi. Nekem is meg kellett szoknom, amikor ide kerültem. Háztartási, papír, műanyag. Szorgosan szelektáltam, bár utáltam, hogy a házban nincs kuka és a szomszéd utcába kell gyalogolni vele. Nem is a távolság, hanem inkább az, hogy én valahogy nem vagyok hozzászokva ahhoz, hogy szemetes zacskóval a kezemben járkáljak az utcán. Kellemetlenül éreztem magam a szombati, pármai fergetegben (Gucci, Prada, D&G, Chanel, Louis Vuitton mindenkin) a szemetemmel az utcán lófrálni. Ellenben nemrég változtattak a rendszeren. Porta a porta, vagyis háztól házig. Meghatározott napon és időben, csak kirakjuk a szemetet a ház elé és a szolgáltató elszállítja. Szuperjó! Az eddigi három helyett most 5 verzió van, ezért vagy három napig tanulmányoztam a cukin megrajzolt brossúrát, hogy memorizáljam, mi melyik zacskóba megy. Sajna az üveget még mindig az utcára kell hordani, ráadásul egyenként kell beledobálni a kukába. A mi háztartásunkban elfogyasztott alkoholmennyiség esetén ez kicsit kellemetlen.

Azonban nem is emiatt jutott az egész az eszembe. Ez is egy olyan sztori, amire Erika barátnőm azt mondaná, ilyen is csak veled történik meg :).

Újonnan szerzett szelektálási tudományommal felszerelkezve beüzemeltem az organikus szemétnek dukáló barna kis dobozkát. Cuki, egyszemélyes háztartásnak való, kicsit nagyobb csak mint egy homokozó vödör. Nem bízom saját magamban, ezért, hogy az ürítés után nehogy valaki más vödörkéjét vegyem el, rákötöttem a Corné Port-Royal pralinébolt szalagját. Amikor kiraktam a szemetest még néztem is, hogy nahát, mindenkinek nagyobb van (vagyis senki más nem él egyszemélyes háztartásban), de azért nem bántam, hogy ott díszeleg rajta a szalagom. Így mégsem csak egy ócska szemetesvödör :D.

Saját magam miatt kötöttem rá a szalagot, ennek ellenére, amikor hazaértem a veder hűlt helyét találtam csak. Valaki meglovasította. Nem hiszem el! Nem tűnt fel neki, hogy kis se rakta a vödrét? vagy, hogy nem kötött rá szalagot és most van rajta???? Komolyan nem értem az embereket! Egy hétig azon morfondíroztam, hogy vajon kinek kellett egy szemetes, amit egyébként a szolgáltató ingyen osztogat? Hosszan háborogtam rajta és minden egyes alkalommal vizslattam a vödrömet a sarkon, majd egy hét elteltével újra felbukkant. Azóta féltve őriztem a lakásban. Most újra használnom kell. Rettegek... a nevemet is ráírtam :) és most a másik bejárathoz tettem, hátha ott nem kell senkinek.

Ha hazaértem kiderül.