Folytatásos rémtörténet - újabb felvonás

Nem gondoltam, hogy ez a történet még folyatódni fog. És mégis. Cichókám ismét alakított. Persze az én hibám, miért állok még vele egyáltalán szóba... csak hát Florence, Florence marad.

Miután nem írták alá a szerződését a próbaidő végén (nem csoda, egyszer még a német főnököt is leordította), igencsak maga alatt volt szegény. Én meg nem tudok nemet mondani az elesetteknek. Sajnáltam, mert az osztályunkon senki nem szerette, senki nem beszélt vele... csak én. Hazaköltözött, aztán Németországban kapott munkát. Időnként felhívott, én meg meghallgattam. Aztán bejelentette, hogy jön. Meglátogat minket, mert hiányzik neki a város. Ezt azóta sem bírtam megfejteni, mert amíg itt volt mindenre csak panaszkodott. Összecsődítettük a német-ajkú bandát, akik még szóba álltak vele, hogy majd ha jön jól megeszünk együtt egy pizzát. Sara fel is ajánlotta neki, hogy nála alhat. Persze ő nem volt ott azon a bizonyos estén... Most nézem, hogy ezt nem is regéltem el.

http://www.eggextractor.com/sigmundfreud/sigmundfreud.jpg

Aztán vártuk. Sokáig nem jelentkezett. Aztán az érkezés előtt néhány nappal bejelentette, hogy egy újdonsült kolléganőjével jön és esetleg el tudnánk-e őt is szállásolni. Valahogy senki nem ugrált, hogy egy vadidegen nőt (pláne Cichót ismerve!) magához vegyen 4 napra. Ráadásul Sara férje épp kórházba került.

Hívtam az indulás előtti este, semmi. Hívtam az indulás reggelén az irodában (a délutáni géppel érkezett), írtam neki emailt semmi. Üzentem neki egy közös ismerősünkkel, akivel egy gépen utazott. Semmi. Aztán délután kaptunk egy email tőle, hogy mivel nem jelentkeztünk úgy döntött, inkább Firenzébe megy az utazótársával.

Mindenki értetlenül állt a dolog előtt, de hát Cichókám már csak ilyen. Ha nem borul a lába elé mindenki, akkor abból tuti sértődés van.

Konklúzió? Legalább nem nekem kell neki megmondani, hogy ne hívjon többet. Bár, Cichónál azért sosem lehet biztosra menni.

Kapcsolódó epizódok: 1 * 2 * 3 * 4

Kalcium, magnézium, patika

Nem vagyok egy fitnesz mániás, de az olasz étrend valahogy nem tud összeegyezkedni a szervezetemmel. Jó nem is csoda, ha az ember pizzával, tésztákkal, meg hasonló egyéb szénhidrátbombákkal van körülvéve. Megspékelve ezt azzal, hogy itt este nyolc előtt vacsorázni egyenesen ciki. Ez nem zavarna annyira, de Amórét nem nagyon tudom rávenni, hogy hamarabb vacsorázzunk. "Hogy lehet 19:00-kor (nekem már szinte ez is késő) vacsorázni????" szokott hőbörögni.

Mindegy is. Lényeg, hogy egy ideje nyomom a bodyrock őrületet. Szuper jó, most nem részletezem, ellenben gondoltam nem árt, ha időnként bekapok egy-egy kalcium és magnézium tablicskut. Pláne, hogy időnként az edzések után négykézláb próbálok magamhoz térni.

Fel is kerekedtem, hogy beszerzem ezeket a "csodaszereket". Itt olyanforma drogéria mint a DM, vagy a Rossmann nem létezik. Az itteni Acqua e sapone csupán halovány utánzata ezeknek. Persze az üzlet rohadásig tele van, de ugyanaz a termék van kipakolva nyolc polcra. Itt pl. nem lehet, legalábbis az én környékemen, Ariel mosószert kapni. Van persze más de én szeretem ha a fehér ruha fehér marad. Az öblítőkkel is vannak fenntartásaim. Minden Marsiglia, vagyis Marseille szagú. Bocsánat Marseilles szappan illatú, ami (elnézést kérek az idősebb hölgy olvasóktól, tisztelet a kivételnek de) egyszerűen öregasszony szagú. Akinek ez nem mond semmit .... hát ..... amolyan mosószappan féle illat. Én a falnak megyek tőle. És ezt bírják minden formában. Mosópor, öblítő, kézmosó.... Őrület! Most is itt van az orromban.

No de nem is ezt akartam mesélni, csak hát márszejszag eltérített.

Szóval mivel semmi valamire való drogéria nincs megközelíthető távolságban, gondoltam a patikában próbálok szerencsét. Egyáltalán nem gondoltam, hogy ez egy kihívást jelentő feladat lenne. A magnézium és kalcium szavak latin/görög eredetűek, egy gyógyszerésznek ez értenie kell. Mellesleg hatalmas olasz szókincsemben egészen véletlenül szerepel a calcio /'kaltʃo/ vagyis foci, vagy kálcium szó (azt még nem bírtam mondjuk megfejteni, hogy hol az összefüggés). A sorszámomat gyűrögetve, teljes nyugodtsággal nézegettem a polcra kipakolt illóolajokat. Ezzel korábban voltsztorim. Akkor persze, amikor nekem kellett, nem voltak kirakva. Lehet miattam rakták elérhető távolságba, hogy még egyszer ne kelljen velem egyezkedniük? Bemondják a számomat. Settantadue. Erre egy nő odarohan a soros eladóhoz (legalább 4 van belőlük). Nézem a számom 72. Pedig ez az én számom. Biztos rosszul hallottam. De ha jól hallottam is nem tudom kulturáltan lebaltázni a nőt aki elém tolakodott, és egy vaffa*t meg nem gondoltam azért mégse kéne elnyomni a patikában. Pláne, hogy tervezek még máskor is jönni.

Aztán kisebb bonyodalmakkal ugyan, de sorra kerültem. Mondom a nőnek, hogy kalciumot szeretnék. Teljes nyugalommal és elégedettséggel. Az meg csak néz rám. Én meg vissza rá. Oda vissza dobáltuk egymásnak a calcio szót egynéhányszor. Fogalmam se volt mit nem ért. Erre megkérdezi, hogy solo calcio, márminthogy csak kalciuot? Totálisan értetlenkedve. Mit még??? Kész. Elvesztem. Erre nem voltam felkészülve. Otthon ez egy teljesen hétköznapi kérdés, amire max. olyan kérdés jöhet, hogy az 5 különböző fajtából melyiket, milyen kiszerelést vagy ilyesmi. De semmiképp nem egy értetlen gyógyszerészarc néz rád vissza cserébe. Mikor kinyögte, hogy azt recept nélkül nem lehet, kissé meglepődtem. Egy egyszerű étrend-kiegészítő receptre? Ennek hangot is adtam, bár ezt már angolul. Aztán hárman összedugták a fejüket és előrukkoltak mégiscsak valami kalcium tablettával. Az nem derült ki, hogy ez-e a vényköteles verzió de mindenesetre ez alkalommal az egészségügyi kártyámat sem kérték el, amit pedig még a kontaktlencse folyadék vásárlásánál (szemüvegboltban veszem) is elkérnek.

A magnéziumot ezek után már meg se kérdeztem.

Igazi tavaszi saláta

Végre ide is elért a tavasz és abbamaradt a napok óta tartó randa esőzés. Lekerült a lábakról a téli csizma, és előkerülnek a balerinák, no meg az itt nagyon népszerű nyári csizmák.

De ami nekem még fontosabb, hogy az articsóka meg a spárga mellett már bébi spenótot is lehet kapni. Nem úri allűr a bébi spenót... vagy lehet mégis??? de hát mit tehet az ember ha a kedvenc salátájába az kell?!

Ez megint egy olyan recept, aminek láttán, hallatán sokan megborzonganak. Nem egy szimpla, uborka vagy paradicsomsaláta. Hagyma és eper, mákos öntet... tovább is van mondjam még?

Hozzávalók 4 személyre (nyomtatható verzió):

2 maroknyi zsenge spenótlevél

1 fej kicsi lila hagyma

100 gr eper

2 mandarin

marék dió

mézes-mákos-mustáros öntet

1) A spenótot megmossuk, ha kell lecsipkedjük a szárakat (ha tényleg zsenge, erre nincs szükség),

2) a hagymát megtisztítjuk, majd karikákra vágjuk,

3) az epret megtisztítjuk, negyedeljük,

4) a mandarint megtisztítjuk (én még a hártyákat is le szoktam fejteni),

5) a diót durvára vágjuk, majd az összes hozzávalót összekeverjük.

6) Hozzáadjuk a salátaöntetet.

 Mézes-mákos-mustáros öntet

3 teáskanál mustár

2 teáskanál méz (ízlés szerint édesebbre is készíthetjük)

3 teáskanál oliva olaj

2 teáskanál mák (nem darált)

A mustárt elkeverjük a mézzel, majd hozzáadjuk az olajat és a mákot. Jól összekeverjük. 

Jó étvágyat a bátraknak!