Aperol

A Proseccoról jutott eszembe egy másik nagyon jellegzetes olasz itóka, az Aperol.

Az 1919-es padovai nemzetközi vásáron mutatták be először. A Barbieri fivérek bizarr színű kreálmánya állítólag azonnal meghódította az olaszok szívét. Nekem beletellett legalább fél évbe, mire meg mertem kóstolni ezt a (számomra) elrettentő színű, gyümölcsösen fanyar aperitifet.
A színnel csak az a bajom, hogy ugyan lehet, hogy az Aperolnak nem ettől olyan a színe amilyen, de vad pirosak láttán mindig kis kilapított piros tetvek jutnak az eszembe (színtan).
Az Aperol szupertitkos receptje narancs, rebarbara, kínafa, jácint, encián és jó néhány meg nem nevezett gyógynövény keveréke, a kezdetek óta változatlan mixtúrában. Neve a francia aperò, vagyis aperitif szóból ered.
A márkát fémjelző narancs színt a húszas években találták ki neki a marketing-okosok, ez azóta is körüllengi a terméket és az ahhoz kapcsolódó kommunikációt. Az első reklámok már ekkor megjelentek. Az Aperol harmincas években készült reklámkampánya az aperitifekhez képest alacsony (11% - ami a Campariénak kevesebb  mint fele) alkoholtartalomra épít. A fő célcsoport: egészségtudatos nők. Zseniális!

"Asszonyom! Az Aperol vigyáz a vonalaira"
http://www.aperol.com/aperol/#

Az Aperol Spritz feltalálását az 50-es éveknek köszönhetjük, igazán azonban csak az ezredforduló környékén válik népszerűvé.
Valószínűleg alacsony alkoholtartalma és édes íze miatt kedvelik az olasz nők :D. Egy relatíve kevés kalóriával és alkoholtartalommal bíró ital mellett könnyebb megőrizni a formájukat. Legyen az az alakjuk, vagy az alakításuk (Aperol Spritz kb. 80 kalória, Mojtro 200). Itt nem kevéssé fontos a látszat.

Forrás:
http://www.aperol.com/aperol/
http://www.camparigroup.com/en/brands/aperol.jsp#